2011. november 13., vasárnap elengedés [10:27]

2011. július 11., hétfő az öregek olyan illetlenül bámulják az embert, mintha nem lettek volna felnőttek. [0:02]

2011. június 9., csütörtök nincs kötődés [22:26]

2011. május 12., csütörtök a mellkasomon lógva kéne körbeúszni ezt a várost, miközben alattam, a hátam alatt cserepek, téglák, tetők és galambok. a villamos pörög, a fejem felhőket vág ketté. a karjaim kifeszítve markolnak a kékbe, a szmogba, a lufik a lábamba gabalyodnak. a nap süt. ha elájulok, megúszom, ha a hasam lesúrlódik, még mindig van, ami marad. kolbászok, kerítések alattam, a nyakamban seprűnyél. az autók síkban látnak, elbújtam. egy panel nyalna fel. passzív ökör. valósággá válnék. zokognak a könnyeim. [22:19]

2011. május 1., vasárnap jaj de szépen esik. végre valami. évek óta erre várok. [10:49]

2011. április 23., szombat felhuppant a nyúlcipő, futkostatja a lábom, csak nincs hova. csodacipő gyere le. [22:42]

2011. március 6., vasárnap félelemluk a semmi tengerkék fenekén. mindennapi feladat, hogy betapassza a látszat, napi pipere, vigyázz rája, csípi a szemed: tudni és fedni, beleakadt valami nálánál nagyobba, megfojtja önnön homályossága. [20:40]

2011. február 4., péntek emberek fémfalak, csengenek-bonganak, koppanok, elhajlok, magamban elhalok [11:23]

2011. január 30., vasárnap ha a nyomást növeljük, annyira, hogy a totális életképtelenség nyer teret, a személytelen beletenyerel, megköveti a gonoszat és a hang bízik benne, hogy a leggyengébb ponton a térfogat megreped és az összes szenny a seb mellett kifolyik. [12:54]

2010. december 22., szerda pozitív vagyok. építek. nekimegyek. fejjel. kattkatt bumm. kijjebbről nézem: pozitív vagyok. építek. nekimegyek. fejjel. megreped az üveg. kijjebbbről nézem: pozitív vagyok. nekimegyek bumm. kattkatt fejjel, megreped. bumm felhúztak. kijjebbről nézem: pozitív vagyok. felhúztak. hátamon a kurbli. kattkatt tekerik. nekimegyek bumm. reped az üveg. kijjebbről nézem: tekerik a hátamon. kattkatt. beszakad a kurbli. felhúztak bumm. pozitív vagyok. [0:55]

2010. december 12., vasárnap CSALÁDFENNTARTÓ [21:48]

2010. december 11., szombat ízhiányom van, rémisztő szagok [23:52]   idegen öregember szaga a spejzban, felfordul a gyomrom. szűrődik a pop a befőttesüvegekből. ráz a hideg, mindenki idegen, táncol, pattanna, de nem mer, üti az ember, a liftpanelt ölelem, meleg, csóvál! öl! [23:22]

2010. november 19., péntek ráborult a hipó a tabula rasamra [0:06]

2010. november 9., kedd a háziorvosom megkért, hogy ne énekeljek. [13:40]

2010. november 1., hétfő a hangfonal hurkot ereszt a fülem köré, táncol a füstkarika, nem kúszik be, csak emlékeztet. a szeretet matériája. sírnék, hogy adjak neki bőrt. napi egy óra meditáció zaj, ami megnyitja a csapokat. a magot hintáztatják. többen egyedül a halál szélén. az arcom a zeném metamorfórisa. dörömbölnek befelé. dörömbölnek, befelé! és mégsincs ott senki. gyönyörű mélyek képezik az ölelést, magasak a gyerekem, sercegések a barátaim, az agyamban a múltam, körülöttem a jövőm. [12:43]

2010. október 29., péntek igaztalan üres mellkas tele. kitöröm a szeretet négy lábát, akkor lábszárcsonton mászik. mér nem csapom le egyből a fejét? [14:07]

2010. október 3., vasárnap igazi békebeli hideg taknyos sötét sárga szűrődő emberközeli reményvesztett némán serregő árnynyelte búgó barátidegen érintetlen tisztatekintetű mozaiksűrű félszeg lélekelegyítő olvadt vajon csoki este van. mától 6 hónap némaság. csendben figyelek. túlélek. búg a busz.   megint úgy vagyok, mint mikor 6 hónapot alszom télen a fejemet védve a gyűrött tenyerembe fúrom az orrom, onnan egy nagyot kiáltok a vesémig némán. [22:52]

2010. szeptember 26., vasárnap vicces a humorod [10:34]